Az éppen elég művészete

A boldogság svéd receptje, vagyis a lagom azt jelenti: nem túl kevés, nem túl sok, vagyis éppen elég. Linnea Dunne újságíró, szerkesztő és aktivista hazája irigylésre méltó életstílusába enged betekintést, hogy elleshessünk tőlük olyan ötleteket és módszereket, amelyeket mi is alkalmazhatunk.

És, hogy mi is a lagom törvénye? A kifejezés valami olyasmit ír le, ami „éppen elég” vagy „pont helyes” – mint a megfelelő mennyiségű tej a kávéban vagy a tökéletes mér- tékű nyomás masszázs közben. Lagom az, ha elfogadjuk egy barátunk meghívását, hogy nála töltsük a hétvégét, de magunkkal visszük a saját ágyneműnket, mert úgy tisztességes, ha nem kell még mosnia is utánunk. Lagom az, hogy csak az egyik falat festjük ki dizájnosra a nappalinkban, a többit fehéren hagyjuk. Lagom az, ha élénkvörös rúzst viselünk, ám a sminkünk többi részét szolidra vesszük.

A kávészünet szentsége

Kevés dolog van Svédországban, ami jobban segíti a munkaidőbe iktatott pihenők és a szabadidő megbecsülését, mint a kávészünet (svédül a fika). A munkatársak délelőtt és délután tizenöt perces kávészünetet tartanak, ami nemcsak kávézás, hanem kommunikáció, a kapcsolatok ápolása. Arról szól, hogy kilépünk az adott feladatból, és részt veszünk a közös rituáléban a munkatársakkal, méghozzá igazi lagom stílusban. Ha pedig ez azt is jelenti, hogy a munkatársak nem csupán a monitoroktól távolodnak el tizenöt percre, hanem élénk beszélgetésbe bocsátkoznak a szakma híreiről vagy a délután tartandó prezentációról, akkor ez új szintre emeli mind a vállalati kultúrát, mind a cég termelékenységét. A kávészünet a svédeknek az, ami az angoloknak a pub, az olaszoknak az aperitivo: lehetőség arra, hogy elszakadjanak a teendőiktől. A közösségi média folyamatos üzenetei és az éjjel-nappal érkező e-mailek világában a fika módot ad arra, hogy megálljunk, ellazuljunk, és kötődjünk – önmagunkhoz, a szeret- teinkhez, a munkatársainkhoz.

Stresszoldó kreativitás

Ha naponta lemondunk egy tévéműsorról – ami múló élvezet, hosszú távú hatása pedig még kétségesebb –, vagy ha kevesebb időt fordítunk a közösségi médiára, értékes negyed- vagy félórákat nyerhetünk, amit a kreativitásunk kiélésére fordíthatunk. Tanuljunk meg kötni, vagy bármi más kézműves hobbit. Az ilyesmi ugyanis szinte addiktív módon megnyugtat: a vonatutak gyorsabban telnek, mint valaha, az otthonunk pedig személyes részletekkel gazdagodik, ami nem pótolható bolti holmikkal. Túrjuk fel szüleink, nagyszüleink padlását, pincéjét, és elő a csiszolópapírral! A legegyszerűbb kávézóasztal, a rozoga sámli és a viharvert képkeretek könnyen átalakíthatók karakteres darabokká, anélkül hogy sok pénzt elköltenénk, ráadásul ezzel a családi hagyomány érzését erősítjük.

Egyenlőség a családban

A svéd apák előszeretettel vesznek ki apasági szabadságot, és gyakori látvány a fél kézzel babakocsit toló, fél kézzel kávéspoharat tartó svéd férfi. 1974-ben Svédország volt a világ első állama, ahol a szülési szabadságot felváltotta a nemhez nem kötött szülői szabadság. Ez akkor három hónapnyi fizetett távollétet biztosított mindkét szülőnek, de az apa a magáét az anyára ruházhatta, ha így volt előnyösebb. Az igazi változást a „használd fel, vagy elveszíted” szabály bevezetése hozta 1995-ben: az „apák hónapja” már nem volt átruházható, mára pedig mindkét szülőre „kiróják” a három hónapnyi szülési szabadságot. Az Európai Unión belül egyébként Svédországban a legnagyobb a dolgozó nők aránya: 78,3%. De az apákat illető szülési szabadságon túl vannak más útjai is a családon belüli nagyobb egyenlőségnek. Például komolyabb részt vállalhatnak az otthoni feladatokban – a beteg gyerek ápolásán túl a tízóraisdoboz összeállításáig vagy a szennyessel foglalkozásig. Elvégre a lagom az élet apró dolgaiban rejlik…

Könnyed kiegyensúlyozottság

„Ha folyton az örömöket kergetjük, nem vesszük észre magát az örömöt – így néha unatkoznunk is kell” – állítja az egyik népszerű svéd gyerekkönyvfigura. Sok pszichológus és társadalomkutató is egyetért ezzel. Nemcsak azzal, hogy az élet összetettségének elfogadása alapvető a pszichés jóllétünkhöz, hanem azzal is, hogy a túlzott optimizmus önteltséghez és a veszély semmibevételéhez vezethet. A svédeket sokkal inkább jellemzik a „kiegyensúlyozott” jelzővel, mint a „rendkívül boldog” kifejezéssel.

A folytatást keresséte a Nők Lapja Psziché 2017./8. lapszámában! 

Grafika: Lagom – A svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz