Szabadítsuk ki magunkat!

Bekapcsoljuk a számítógépet, kinyitjuk a laptopot, elővesszük az okostelefont. Feldolgozhatatlan mennyiségű információ zúdul a nyakunkba. Ha lemaradunk, úgy érezzük, hogy kimaradunk. Ha nem osztjuk meg azonnal, meg sem történt. Ha nem mutogatjuk magunkat a közösségi médiában, furcsa érzésünk támad. Ha más nyaralós képeit nézzük, rossz kedvünk lesz. Kuriózumnak vesszük, és örülünk neki, ha valaki felvállalja a hibáit vagy a gyengeségét az online térben. A következményeket figyelmen kívül hagyva vezetjük le a feszültséget kommentek formájában.

Bármerre nézünk, szinte minden arra biztat, hogy vásároljunk, mert attól boldogabbak leszünk. Utazzunk, hogy kikapcsolódhassunk! Dolgozzunk, hogy utazhassunk! Dolgozzunk még többet, hogy nagyobb biztonságban éljünk! Vegyük az olcsóbbat, aminél van még olcsóbb, sőt, találunk még annál is olcsóbbat… Ha ezt nem vesszük meg, lemaradunk, ha azt nem vesszük meg, bánhatjuk a későbbiekben. El ne szalasszuk az egyszeri lehetőséget!

Tegyünk meg mindent a sikerért, aminek kizárólag a pénz a fokmérője. Csak a boldogság számít, szomorúnak, megtörtnek lenni, vagy szimplán félni szinte szégyen. Haladjunk céltudatosan előre az életben! Ha nincs kertes házunk, autónk, tökéletes családunk és formakutyánk, kevesebbek vagyunk. Haladjunk a korral, és tartsunk lépést a technológiai újításokkal! Csináljuk így, csináljuk úgy, csináljunk amúgy, hogy jó legyen…

Azt mondják, ennél még soha nem éltünk szabadabban. Azt mondják, ennél sosem éltünk jobban. Azt mondják, a választás a mi kezünkben van, és bőven tudunk is miből választani. És azt is mondják, hogy ennél nem lehet jobb.

Nem is tudom, mi lenne, ha szimplán megelégednénk azzal, amink van. Világvége azért talán mégsem.

 

Sors Rita

 

(Nyitókép: Getty Images)