Bődületes kitálalás

Bődületes dolog derült ki a hercegnőről… A színészházaspár kitálal a kapcsolatukról… Nem fogja elhinni, mit talált a tengerben az énekesnő… Szerintem már sokan megtanultuk, hogy az ilyesféle hangzatos címek mögött a leglaposabb és leghétköznapibb információk rejtőznek. De addig bosszankodtunk eleget. Mert az nem „bődületes”, hogy a hercegnő fiatalon szőkére festette a haját, és az sem „kitálalás”, ha egy házaspár az interjúban elmondja, hogy egyikük vegetáriánus lett, a másik megmaradt húsevőnek. Az meg, hogy mit talált az énekesnő a tengerben, olyan semmiség volt, hogy nem is emlékszem rá.

Ha valami bődületes, akkor inkább az, hogy a kattintás-, a példányszám növelése érdekében egyes médiumok bosszantóan hamis címeket adnak. Legyinthetnénk rá, csakhogy a média felelőssége a nyelvhasználatban nagy, az pedig kifejezetten veszélyes, ha a szóról leválasztják a jelentését. Már ha egyáltalán tisztában vannak vele… Sajnos volt nekem olyan főnököm, aki úgy vélte, nem fontos, hogy egy újságíró választékosan és igényesen írjon. Akkor mégis mi fontos, érdeklődtünk. Legyen kreatív, gyors, bátor, mert ma ez számít, beszéljen nyelveket. Beszéljen. A megidézett leányzó több nyelven tudott, bár magyarul kevéssé. Ezért fordulhatott elő, hogy egyik írásában a nekrológ szó helyett a memoárt használta. Mi, földhözragadt kollégák az ilyeneket rossz néven vettük, mert azért az ambíció sem pótol mindent.

Nem finnyás esztétizálásról van szó, hanem többről. Ha a szavaink elveszítik a jelentésüket, ha nem ugyanazt értjük alattuk, akkor egyfelől nem leszünk képesek árnyaltabban beszélni egy témáról, másfelől nem értjük majd meg egymást. A sajtóban, a nyilvánosság előtt dolgozóktól ez elsőrendű szakmai követelmény, egyszerűen nem sikkadhat el az egyéb kívánalmak között. Nem közhely, hanem alapigazság, hogy a szókincs olvasással bővíthető, de nem árt tudni, hogy a gyenge fordításokban kiadott divatos külföldi regények nem palléroznak úgy, mint a nyelv művészeinek mondatai. Pár napja a választási közvetítésekben több riporter is arról beszélt, hogy nem tudja „megsaccolni” az eredményt. Otthon mondhatnak ilyet, de a tévében?! Egy riporternek egyszerűen muszáj szinonimákat ismerni a kifejezésekre, méghozzá az adott helyzethez illő stílusút. Ugyanis az ő megnyilvánulása a közbeszéd része. Amit már nem lenne szabad tovább silányítani.

Hulej Emese

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2018/16. lapszámában jelent meg.