Lehet szex nélkül élni? - Személyes történetekben a válasz (18+)

Ha társaságban felteszed ezt a kérdést, tíz emberből tíz azt feleli, nem. Esetleg kapsz mellé egy sokat sejtető mosolyt is, ami azt sugallja: én aztán tudom, mi kell a másiknak az ágyban. Ám ha ugyanezt a kérdést négyszemközt teszed fel, érdekesebb válaszokat kaphatsz. Például: igen, lehet szex nélkül élni. Bár nem érdemes… Vadász Anna írása.

“Anyaként nem vagyok kívánatos”

Laura 31 múlt, játszótéri ismeretség. Ő mindig csinosan, sminkben, frissen mosott hajjal hozta a kislányát, míg a legtöbb anyuka – velem együtt – sokkal leharcoltabban mutatkozott. Egy darabig irigykedtem rá, hogy csinálja. Addig irigykedtem, amíg el nem mesélte az okát.

„Amikor Péterrel megismerkedtem, néha magam sem hittem el, hogy minden ennyire jó körülöttem. Helyes volt, vicces és gazdag – meséli Laura. – Szerettük egymást, szórakoztunk, utazgattunk. Mauritiuson kérte meg a kezem, és olyan esküvőnk volt, amiről minden lány álmodik. Péter a családi vállalkozásukban dolgozik, édesapja szép lassan át is adta neki az irányítást. Mindketten egykék vagyunk, de mi három gyereket terveztünk, és Peti azt szerette volna, ha az első fiú, hogy ő legyen az örökös. Nem pörögtünk a gyerekprojekten, élvezetből szeretkeztünk. Számomra az is egy jel volt arra, hogy mi egymásnak lettünk teremtve, hogy mindig együtt jutottunk el a csúcsra. Igaz, nem volt sok kapcsolatom Peti előtt, de ezt addig sosem tapasztaltam mással. Állapotos lettem, és nagyon boldogok voltunk. Amikor kiderült, kislányt várunk, Peti csak legyintett: a lényeg, hogy a háromból egy fiú legyen. A terhességem alatt sokkal jobban kívántam a szexet, mint előtte, de Peti többször is leállított, főleg a várandósságom vége felé. Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, tudtam, sok férfi fél attól, hogy »megböki« a gyereket, de mivel az orális szex megmaradt, nem éreztem magam mellőzöttnek. Egyetértettünk abban, hogy Peti bejön a szülésre. Végig a fejemnél állt, tehát nem mondhatom, hogy a látvány sokkoló volt. Boldogan sírtunk együtt. Ugye egy darabig amúgy sem javasolt a szex, és eleinte annyira fáradt mindenki, hogy a kényeztetés maga az alvás. Az első együttlétünkkor még nem tudtam, mekkora a baj, csak az volt a furcsa, hogy Peti nem várt be. Úgy éreztem, mintha siettetné a dolgot. A második aktusra két hét múlva került sor. Vagyis került volna, de Peti nem volt akciókész állapotban. Ilyen korábban sosem fordult elő, ráadásul orális szexre sem volt kapható. Iszonyú érzés volt, és Peti nem akart beszélni róla. Napokig sírtam, míg végre egyik este ő kérte, hogy beszélgessünk. Nagyon lassan, akadozva mondta el, hogy szeret engem, és csodálatos, hogy szültem neki egy gyereket, de egyszerűen csak az anyát látja bennem, és képtelen közeledni hozzám. Döbbentem ültem. Nem láttam a megoldást. És még mindig nem látom. A kislányom tizenhét hónapos, és a hónapjai száma mindig arra emlékeztet engem, mióta nem kíván a férjem. Próbáltam a vágyott trónörökössel érvelni, de hiába. Ott fekszem mindennap az imádott férjem mellett, és ha hozzáérek, összerezzen. Rendszerint sírva alszom el. Sajnos a tejem a beszélgetést követő napon elapadt. A testem ennyire nem akart anya lenni, ha anyaként nem vagyok kívánatos. Hogy ő kielégíti-e magát, nem tudom, mert azt az estét követően nem volt hajlandó a szexről többet beszélni. Arról mindig biztosít, mennyire szeret, de nem ér hozzám. Hogy én maszturbálok-e? Csak nagyon ritkán. Mert nekem nem egy szimpla orgazmusra van szükségem, hanem ölelésre, csókokra, simogatásra is. A maximális testi kontaktus közöttünk a szájra puszi. És közben a családunk állandóan azt kérdezgeti, mikor jön a kistesó… De valahogy én mégis hiszem, hogy minden helyrebillen, ezért intimtornát csinálok, hogy amikor újra együtt leszünk, azt tudjam nyújtani, mint régen. Féltem, hogy ne legyen ez hatással a kislányommal való kapcsolatomra. Figyeltem magam, nem haragszom-e rá, és hogy ezt megelőzzem, elkezdtem pszichológushoz járni. Most azért vagyok ennyire bizakodó, mert Peti pár hete megkérdezte, vállalom-e a párterápiát. Még nincs meg az első közös időpontunk, de ez már nagyon jó jel. És hát ezért vagyok mindig csinos, hátha egyszer évek után nem az anyukát látja bennem, hanem újra a szexi nőt. Mert szex nélkül egy házasság halott. Szex nélkül nem lehet élni. Legalábbis én nem akarok.”

További három történetről olvashattok a Nők Lapja Psziché 2018/6. számábanA magazint szeptember 13-tól keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Vadász Anna

Illusztráció: Getty Images