Stresszkezelés diáknyelven - van megoldás az iskolai feszültség leküzdésére!

Feleltetés, dolgozatok, házi feladatok, piszkálódó osztálytársak, rengeteg elvárás és állandó versenyhelyzet jellemzi az iskolát. Hogyan vezethetik le gyerekeink a felgyülemlett feszültséget? Mit tehetünk értük szülőként, hogy ne váljon belőlük szorongásokkal teli, kiégett fiatal? Összegyűjtöttük az otthon és az iskolában is alkalmazható stresszkezelő módszereket. Wéber Anikó írása.

Imádok iskolába járni! – ezzel a felkiáltással jött haza első nap a lányom a suliból, mi pedig összenéztünk a férjemmel, és reméltük, hogy még sokáig így fog érezni – meséli Anna, Kitti anyukája. – Szerencsénk volt, a tanító néni nagyon szerette a lányunkat, Kitti pedig jól tanult. Negyedikben kezdődtek a gondok, ötödikben pedig már ott tartottunk, hogy a lányunk kijelentette: utál iskolába menni. Esténként csak nehezen és sokára aludt el, reggelente pedig egyetlen pohár innivalónál nem lehetett többet belediktálni. Nem tudott enni. Először arra gondoltam, hogy a felső tagozatban a túl sok elvárás viseli meg. A beszélgetésekből azonban kiderült: a legjobb barátnője már nem mellette ül, mással is játszik, Kitti pedig magányos lett. Sokszor ki is nevették őt a lányok. Akkor lettek újra barátai, amikor hatosztályos gimnáziumba került.”

Túl elfoglaltak a diákok

Botond is sokszor retteg az iskolában, de egészen más okból. A kilencedikes fiú rosszul van már a felelés gondolatától is. Nagyon izgul, ha ki kell állnia mások elé. Brigi, az édesanyja elárulta: előfordult már, hogy a fi a hányt a stressztől. Mindannyiunknak vannak Kittiéihez vagy Botondéihoz hasonló emlékeink. Hányan izgultunk a dolgozatok miatt, vagy féltünk egy-egy túl szigorú tanártól vagy az osztálytársak szekálásától! Az iskolai mindennapok telis-tele vannak olyan helyzetekkel, melyekben a diák stresszel, szorong. Az órákon versenyezniük kell egymással, gyakran kell szerepelni, feladatot oldani a táblánál. A felelés és értékelés is a többiek előtt zajlik, és egy kisebb tömeg jelenlétében mondják el, ha valaki rosszul teljesített. A felgyülemlett stresszt azonban nehéz levezetni, erre ugyanis sok iskolában nem teremtenek lehetőséget. „Én 2004 és 2007 között dolgoztam iskolapszichológusként, azóta sokat változott az iskolarendszer, és a pedagógusok, a gyermekek is túlterheltebbek lettek – kezdi dr. Árvainé Koczok Márta tanácsadó szakpszichológus és relaxációs terapeuta. – Gyakori a teljesítményszorongásos gyerek, hiszen a diákokat egymáshoz viszonyítják, állandóan értékelik őket. Feszültséget okozhat a beilleszkedés a társak közé, és az osztályhierarchiában betöltött szerep, a kiközösítés, valamint az iskolai bántalmazás is. Hozzám sok olyan gyermek kerül, aki a kortárs bántalmazás miatt lett szorongó. De az is stresszes a tanulónak, ha az otthoni értékrend és szabályrendszer nagyon eltérő az iskolaitól. Ilyen esetben fontos a pedagógussal egyeztetni, közös megoldást keresni” – ajánlja a szakember.

Hogyan tudunk kikapcsolódni?

Önmagában a stressz nem káros. A jó stressz jobb teljesítményre sarkall, motivál, ám ha nem múlik, és nem tud vele mit kezdeni a gyerek, akkor káros hatásai lehetnek: megromolhat az iskolai teljesítménye, sőt, még betegségeket is produkálhat a fiatal. „A stressz tünetei lehetnek a körömrágás, a gyakori fej- és hasfájás, a reggeli hányinger és a megváltozott alvási és evési szokások, például a gyermek sokszor felriad éjszaka, nem tud annyit enni, aludni, mint korábban – magyarázza dr. Árvainé Koczok Márta. – Ha pedig nincsenek stresszkezelő módszerei, akkor depresszióssá válhat, ami akár életveszélyes is lehet. Ráadásul, ha egy gyerek a felgyülemlett feszültség miatt rosszul van, elkezdhet másokat bántani, piszkálni, és így rájuk is átragasztja a stresszt. Relaxációs terapeutaként én arra tanítom őket, ami hiányzik az életükből: hogyan kell kikapcsolni, pihenni? Ma az emberek egyre inkább elfelejtik ezt. Az iskolában nincs rá idő, és még a kikapcsolódásnak szánt foglalkozásoknak is tanórai keretei vannak, szabályokkal és értékeléssel. Pedig jó lenne a napot azzal kezdeni, hogy a gyerekek elmesélhetik az osztályfőnöknek, mi történt velük, hogyan érzik magukat. Már ezzel is csökkenhet a stressz. Alsósoknál felvezethetjük az órát egy kis tornával, az izmok átmozgatásával, vagy azzal, hogy pár percre becsukjuk a szemünket, lehajtjuk a fejünket a padra, és elképzelünk valami megnyugtatót. Kamaszkorban pedig még több beszélgetés kell, és sok szabad mozgás.”

A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/6. számában olvashatjátok el. A magazint szeptember 13-tól keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Wéber Anikó

Nyitókép: Getty Images