Bűnténytől a bíróságig – A kihallgatás művészete

Biztos, hogy mindenki emlékszik Sharon Stone ikonikus jelenetére, amikor az Elemi ösztönben egy aprócska szoknyában izzasztotta az nyomozó hatóságot a kihallgatószobában. De vajon hogyan zajlik ez a valóságban? Milyen technikákat alkalmaznak a szakemberek, hogy fény derüljön az igazságra? Nádasi Eszter írása.

A téma a rendezőket is folyamatosan megihleti, egész sorozatok épülnek a bűnügyekre. Az utóbbi évtizedekben a számítástechnika fejlődésének köszönhetően hatalmas forradalom játszódott le a kriminalisztikában. Az innovatív nyomozási módszerek – például a DNS-alapú bizonyítás, az igazságügyi lőfegyvervizsgálat vagy az ujj- és tenyérlenyomat-elemzés – sokaknak ismerősek lehetnek például az NCIS vagy a CSI: A helyszínelők epizódjaiból.

A hét alapkérdés

„Amerikában nyomozási módszereket, eljárásokat változtattak meg azért, mert a sorozatok miatt annyira ismertté váltak, hogy a bűntények felderítésének eredményességét veszélyeztették, hiszen a bűnözők is szeretnek tévét nézni – vezeti fel a témát dr. Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője. – Úgy tűnhet, hogy az új technológiai lehetőségek miatt a bűnüldözésben csökkent a vallomások szerepe. Pedig a kriminalisztika hét alapkérdését (ki/kivel, mit/mi történt, miért, hogyan, mivel, mikor, hol) nem lehet csupán technikai eszközökkel megválaszolni, mert ezek nem tárják fel a tettes motivációit. A miérteket viszont ismerni kell: ha sikerül megállapítani egy gyilkosság indítékát, akkor a tettest is könnyebb megtalálni. A miért kérdésre leginkább a kihallgatás, az információszerzés tudománya ad választ, amit én egyenesen művészetnek tartok. Kihívás közel kerülni egy ismeretlenhez, és olyan kontaktust teremteni vele, hogy elmondja az igazat. A csúcs az, amikor egy elkövető úgy indít, hogy semmit nem fog mondani, aztán végül beismerő vallomást tesz.”

A szorongás és a dac oldása

„Védőként a hétköznapi ügyek kapcsán kevésbé találkozunk a modern technológiákkal, még mindig nagyobb szerepet kap a személyi bizonyítás az eljárásokban. Ebben az értelemben a kihallgatás egy tágabb fogalom, melybe nemcsak a bűnesettel kapcsolatos konkrét kihallgatás tartozik bele, hanem azok a mozzanatok is, amikor a kihallgató addig kommunikál a kihallgatottal, amíg például felkíséri a kihallgatás helyszínére” – mondja dr. Fülöp Tamás ügyvéd.

„A helyszín jó esetben egy egyszerűen berendezett, biztonságos helyiség, ahol semmi nem vonja el a figyelmet. Ablakok vagy nincsenek, vagy rács van rajtuk, a támadásra alkalmas bútorok pedig a padlóhoz vannak rögzítve. Nem szerencsés, ha a kihallgatás valaki dolgozószobájában történik, mert így kiderülhet, hogy mi a hobbija, milyen sportot szeret. Családi képeket kitenni pedig veszélyes is lehet – figyelmeztet dr. Ibolya Tibor. – A kihallgatott fogadását alapos felkészülés és tervezés előzi meg, melyhez az internet támpontot jelent. A Facebook a kihallgatott kapcsolati hálójáról és kinézetéről is tanúskodik. Megnyerő lehet, ha valakiért nemcsak kikiabálnak az ajtón, hanem odamennek hozzá és megszólítják. A hobbiról vagy háziállatokról összegyűjtött információ segít felvezetni a beszélgetést, a bizalom kialakítását. A kihallgatásba azért sem kezdünk bele in medias res, mert előbb fel kell mérnünk, hogy milyen ember ül velünk szemben.”

„A felvezető beszélgetés a kihallgatottban oldhatja az olyan negatív érzéseket, mint a dac vagy a szorongás, és segít a helyes kihallgatási taktika kiválasztásában – egészíti ki az elhangzottakat Kitanics Márk igazságügyi pszichológus. – Egyénileg változó, hogy milyen fellépést érdemes alkalmazni: az intellektust tisztelő emberek könnyebben megnyílnak olyasvalakinek, aki felkészült és olvasott. Vannak, akik a tekintély szimbólumait keresik, míg másokat az nyűgöz le, ha egy kemény ügyeken dolgozó specialista foglalkozik velük.” A szakértők szerint a jó kihallgató empatikus, nyugodt, határozott, jóindulatú, és magas az érzelmi intelligenciája. A felkészültség és az ügyek részletes ismerete elengedhetetlen, csakúgy, mint az, hogy a kihallgató ne engedje a szerepeket felcserélődni, hiszen ha őt faggatják ki, akkor olyan részletekre derülhet fény, amelyek a nyomozás sikerességét befolyásolhatják.

A témáról bővebben a Nők Lapja Psziché 2018/3. lapszámában olvashattok. A magazint április 6-tól keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Nádasi Eszter

Illusztráció: Getty Images