Nyugalmat, de gyorsan! Jógasztori A-tól Z-ig és még azon is túl

A jóga több ezer éves filozófiája nem szorul reklámra. Talán éppen ezért olyan kiváló a marketingje a nyugati világban. A hippik, hollywoodi sztárok, ezoterikus tanítók stúdiói után a jóga a maga csendes módján meghódította a kórházakat, iskolákat, pszichoterápiás rendelőket. Jótékony hatásait számtalan tudományos kutatás bizonyítja. Szelíd összefoglaló a kétkedő, nem túl hajlékony olvasónak… Vass Virág írása.

A legszerényebb becslések szerint is világszerte 250 millió ember jógázik. Sajnos én nem tartozom közéjük. A jóga egyszerűen nem nekem való. Ha ön is így érzi, hogy noha próbálta, meghúzta a derekát, nem elég hajlékony, a jógázószettje és pozitúrái nem posztolhatóak az Instagramra, és az egyetlen mozdulat, amelyet maradéktalanul végre tud hajtani, az az óra végén a vizes palack meghúzása, akkor dőljön hátra, fújja ki a levegőt. Csak olvasgasson. Talán hozzám hasonlóan ön is jobban szeretne elméletben ismerkedni a jógával és kedvező hatásaival – elvégre ez egy olyan sport, amelyet nyugdíjaskorban is elkezdhet az ember! Sőt. Namaste!

ILLA BEREK, INAK, EREK!

Gyerekkoromban volt egy könyv közvetlenül a telefonasztalka melletti polcon, olykor egy-egy hosszúra nyúló beszélgetés alatt forgatni kezdtem szórakozottan: Jóga és tudomány volt a címe, a távoli hetvenes években írta dr. Vígh Béla, a SOTE neves anatómiaprofesszora. Akkoriban Viki barátnőm volt oda a jógáért, na de ő a frizbiért is lelkesedett, ami aztán végképp fájdalmas egy sport. A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján a gyerekek még együtt játszottak a társasházak kertjeiben, és a játékon valamilyen fizikai aktivitást – kidobóst, tollaslabdát, cigánykereket, egyéb kunsztokat értettek. Úgy gondoltam, ez a könyv majd kapóra jön nekem, amikor Viki nyaggatni kezd a lefelé néző kutyapózzal, én inkább a fűben heverészve olvasni fogok a jógáról, és felvilágosítom az ászanák helyes technikájáról. Most, hogy csaknem negyven év elteltével ugyanezt teszem, kutatni kezdtem az ősi tudománnyal kapcsolatos legújabb tudományos felfedezéseket, legnagyobb ámulatomra ugyanazt is megtalálom, mint Vígh Béla könyvében, csaknem negyven éve.

Például, hogy a rendszeres gyakorlás és meditáció megváltoztatja az elménk működését. A CT és az MR képalkotó vizsgálatok széles körű elterjedése óta a tudomány már számtalan kutatással igazolta ezt az állítást, szinte naponta születnek publikációk a témában. Pest egyik első jógaiskoláját Tamkó Sirató Károly író, költő alapította a hetvenes években, miután egyre súlyosbodó ízületi gyulladásából, gyomorbántalmaiból, szívbetegségeiből is kilábalt a jóga és a légzőgyakorlatok segítségével. („Illa berek, / inak, erek! / Én egyszer majd / megeredek (…)” – írja Illa berek… című gyerekversikéjében nem sokkal azután, hogy Selvarajan Yesudian Sport és jóga című könyve véletlenül a kezébe került. Később maga is publikált a témában dr. Tamkó Károly néven.)

A jóga áldásos hatásait tudományos szempontból a mozdulatokkal, légzési és relaxációs technikákkal szokták magyarázni. De legalább ilyen fontos aspektusa ennek a csodálatos keleti filozófiának a test és a lélek közötti összhang megteremtése – erre utal a jóga név maga. Segítségével uralni tudjuk a stresszre adott válaszunkat, más szóval bizonyos lelki ellenállás – reziliencia – megteremtésére is alkalmas.

Aki a saját bőrén tapasztalta az előnyeit, azt valószínűleg nem is kell adatokkal győzködni, a szkeptikusok számára viszont nem árt az anekdotikus előnyöket tudományos kutatásokkal igazolni. Számos nyugati országban – például az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban – már intézményes keretek között alkalmazzák a keleti szerzetesek egészségmegőrző gyakorlatsorait, légzés- és relaxációs technikáit.

A Bostoni Egyetem 2013-as kutatása szerint már heti két jógaóra jelentősen csökkenti például a depresszió tüneteit. Az oslói egyetem eredményei szerint a rendszeres meditáció és a légzéssel egybekötött gyakorlatsorok az immunsejtekre is kedvező hatással vannak, enyhítik a panaszokat, és a betegek teljesebb életet élhetnek a gyógyulásukig.

Indiában, Lonavlában már 1924-ben létesítettek intézetet azzal a céllal, hogy a jóga rendszeré t szigorú tudományos ellenőrzésnek vessék alá . (És hogy az angolok számára India kultúráját vonzóbbá tegyék.) Már akkor is, és csaknem száz évvel később arra jutottak, hogy ha a betegek valami olyan tevékenységet folytatnak naponta, amely tudatos légzésből, koncentrációból és relaxációból áll, az látványos eredményekhez vezet.

Milyen kár, hogy a jógától megfájdul a derekunk, meditálni meg kinek van ideje a frizbizőkön, szerzeteseken, no meg az Instagram-influencereken kívül?!

POZITÚRÁK RECEPTRE

Sokat hallott a jóga áldásos hatásairól Romila Mushtaq neurológus is, hiszen éppen a stresszre adott idegrendszeri válaszokat kutatta, méghozzá napi tíz-tizenkét órában, mígnem a kiégés szimptómáit kezdte észlelni magán. Szorongásos tüneteit ősi légzéstechnikák helyett internetes vásárlással próbálta enyhíteni. Egész egyszerűen nem volt türelme a meditációhoz, néhány magas sarkú cipő beszerzése azonban átmeneti javulást hozott. Ám stresszes életmódja miatt hamarosan újabb rosszulléteket produkált, és rövid időn belül a műtőasztalon találta magát. Miután életmentő műtétet hajtottak rajta végre, az orvosi team – a klinikai gyakorlatnak megfelelően – kiegészítő stresszkezelésként jógaprogramot javasolt.

Romila hiába tiltakozott, hogy térd- és hátfájása miatt képtelen egy helyben ülni, és egyébként is kizárólag a klinikai módszerekben hisz, kollégái a kezébe nyomták az elmúlt tíz év kutatási eredményeit, amelyek minden kétséget kizáróan igazolták a jóga, a tajcsi, a csikung, a légzés- és relaxációs technikák regeneráló és immunerősítő hatásait. Mindjárt visszatérünk a vásárlás- és munkamániás kutatónő esetéhez, de előtte még – pusztán a tényszerűség kedvéért – említsük meg, hogy már jóval a modern képalkotó technikák előtt hasonló eredményre jutott Baktay Ervin író, festőművész, orientalista, indológus. A diadalmas jóga című könyvében már 1942-ben leírta, hogyan változtatja meg agyunk működését a jóga, és az orvostudomány figyelmébe ajánlotta kiegészítő kezelésként.

A teljes cikket a Nők Lapja 2019/8. számában olvashatjátok el. A magazin február 20-tól kapható az újságosoknál.

Szöveg: Vass Virág

Illusztráció: Getty Images