Minél nagyobb kényelemben élünk, annál depressziósabbak leszünk? - Közeli Dr. Purebl Györggyel

Hogyan lehet, hogy miközben a civilizált világban az emberek soha korábban nem látott jólétben élnek, csak az elmúlt húsz évben több mint ötven százalékkal nőtt a depressziósok száma? Dr. Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság most leköszönő elnöke szerint a bioritmusunk felborulása és a természettől való elszakadásunk az egyik lehetséges oka a depresszió növekedésének. Oravecz Éva Csilla interjúja.

– Hogyan fogja érinteni az emberek pszichéjét, ha a robotok elveszik a munkájukat?

– Az emberi bioritmusnak szerves részét képezi, hogy a napunk egy részében valamilyen rendszeres, munkaszerű tevékenységet végzünk, ahogy azt a természeti népek mindig is tették és teszik. A munka mindig is az emberi élet része volt, hiszen az ennivalót valahogy meg kellett szerezni. Amióta azonban az elektromosság lehetővé teszi, hogy sötétedés után is dolgozzunk, a túlterheltség lett a fő problémánk. A huszonegyedik század embere elfoglaltabb és leterheltebb, mint elődei voltak. Több dolga van, és nemcsak azért, mert a villanyvilágítás feltalálása óta többet kell dolgoznia, hanem azért is, mert maga a modern ember is hajlamos túlvállalni magát.

– A depressziónak az lenne a fő oka, hogy elszakadtunk a természettől, és nem a bioritmusunknak megfelelően élünk?

– A depresszióra sok modell van, ezek közül csak az egyik a bioritmus felborulása és a természettől való elszakadás, a másik az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás és a mozgás hiánya. A kettő természetesen szorosan összefügg, hiszen a bioritmusunk annak idején a bioszférával összhangban állítódott be. A vadászó-gyűjtögető ember még napi négy-hat órát dolgozott, rengeteget mozgott, az étrendjében sok volt a zöldség és a gyümölcs, és kevesebb a hús. Fontos depressziós modell a túlterheltség is, ami egyszerre jelenti a hétköznapokban való túlterheltséget és az információs túlterheltséget is. És lényeges modell a csúcscélok, illetve az ezek eléréséhez szükséges eszközök közötti nagy távolság is, mert az emberek többé nem akarják úgy leélni az életüket, hogy van kenyerük, házuk, feleségük és gyerekeik, akikkel biztonságban és tisztesen megélnek. Ez népszerű cél volt még a szüleink idejében is, sokan élték le ezen értékek mentén az életüket, ám ma a többség sikeres, szép és gazdag akar lenni, és olyan célokat álmodik magának, amelyeket nehéz elérni, és egy idő után ezért frusztrálódni fog, hiszen nem érhet fel mindenki a csúcsra. Senki nem marad fiatal, az emberek többsége nem születik szépnek, és meggazdagodni sem fog. Azokban a társadalmakban, amelyekben a szükségletek és az ezek kielégítéséhez szükséges eszközök egyensúlyban vannak, azaz olyasmire vágynak, amit el is tudnak érni, ott általában a mentális zavarok, illetve a depressziósok száma is lényegesen alacsonyabb.

– A természeti népeknél egyáltalán nem létezik a depresszió?

– Erre vonatkozó epidemiológiai vizsgálatok nem léteznek, de azt tudjuk, hogy a depresszió gyakorisága a posztmodern fejlődéssel együtt nő. Aminek részben az az oka, hogy a Föld lakossága öregszik, hiszen az idősebb korosztályban a depresszió is gyakoribb. Az elmúlt húsz évben mindenesetre 54,3%-kal nőtt a depresszió gyakorisága a világban, ami óriási szám. Ezt a növekedést csak részben magyarázza a Föld lakóinak elidősödése, ugyanígy okolható érte a bioritmus zavara, a túlterheltség és folyamatos tanulási kényszer, a szükségletek és az eszközök közötti nagy különbség, illetve az egészségtelen életmód. Ezek mind közrejátszanak a depresszió növekedésében, ami a WHO jelentése szerint globális probléma. Kína, India és Brazília is egyre inkább felzárkózik az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, s ezzel a civilizációs egészségügyi problémák is megjelennek náluk. Az a folyamat, ami a betegségek változásában lezajlott Európában és Észak-Amerikában harminc-negyven év alatt, vagyis megnövekedett az elhízás, a szívbetegség és a depresszió aránya, a fejlődő országokban sokkal gyorsabban történt.

– A világ legboldogabb országainak listáján rendre a skandináv országok végeznek az élen, az idei jelentés szerint a finn a világ legboldogabb nemzete. Közrejátszhat a finnek boldogságában, hogy ők a civilizált világhoz képest meglehetősen természetközeli életet élnek?

– Nem tudom, hogy a skandinávok valóban természetközelibbek- e, de könnyen meglehet. Mindenesetre a skandináv országokban a mentális zavarok kezelésére és megelőzésére egészen sok energiát fordítanak már nagyon régóta, ahogy azt is tudjuk, hogy a mentális zavarokkal kapcsolatos stigma ezekben az országokban alacsonyabb. Norvégiában gond nélkül kiállhat a nyilvánosság elé a miniszterelnök azzal, hogy többször is kezelték depresszióval, márpedig egy ilyen gesztusnak óriási jelentősége van abban, hogy a depresszióról és a mentális zavarokról levegye a társadalmi stigmát. A depresszió gyakorisága azonban a skandináv országokban is ugyanakkora, a depresszió ugyanis világjelenség, ami alól a skandináv országok sem kivételek. Más kérdés, hogy jobban nyúlnak hozzá, és sikeresebben kezelik, de hogy ez a fajta negatív változás náluk is bekövetkezett, az tagadhatatlan.

Az interjú folytatását a Nők Lapja 2018/16. lapszámában olvashatjátok el! A magazint április 18-tól keressétek az újságárusoknál!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Fiala de Gábor