Valami szerelem – Címlapinterjú Ónodi Eszterrel és Pindroch Csabával

Tizenhat éve kezdődött, ezen a héten a harmadik résszel folytatódik kettejük „románca”, a Valami Amerika. A filmben Ónodi Eszter és Pindroch Csaba változatlanul egy pár, első gyermekük születésére készülnek éppen – természetesen milliónyi bonyodalom közepette. Valentin-napi beszélgetésünket a szerelemtől indítottuk... Szigeti Hajni interjúja.

ónodi eszter

Ónodi Eszter: “Dátumoktól szabadon éljünk meg a kapcsolatunkat”

– Van olyan nap, ami a pároddal (Keszég László színész, rendező) csak rólatok szól?

– Miután házassági évfordulónk nincs, gondolkodtam már azon, hogy mikortól számíthatjuk az együttélésünket. Nekem van a fejemben egy dátum, de mivel nem vagyok biztos benne, hogy valóban ez a nap jelenti a kezdetét, ezért nem is köszöntjük fel egymást. Dátumoktól szabadon éljük meg a kapcsolatunkat.

– Egyszer a Nők Lapjában Laci azt nyilatkozta, hogy a biciklizést és a dzsesszt szeretted meg általa, egyetértesz?

– Olyannyira, hogy mostanában már inkább én biciklizem, nem ő. A zenei tudásomat pedig abszolút tőle, általa kaptam. Fantasztikus fényképező agya van. Filmeket egy képkockából ismer fel, amit egyszer olvasott, azt hihetetlen pontossággal képes felidézni – ezt nagyon irigylem tőle, mert én erre teljesen alkalmatlan vagyok. A zeneszámokat, -darabokat ugyanígy képes fejben tartani és átadni. Ezt elképedve csodálom benne.

– Mi az, amit te hoztál be az ő életébe?

– Talán a táplálkozás valamilyen szintű tudatosságát, azt, hogy odafigyeljen magára. Például olyan apróságokat, hogy a fehérje miatt joghurtot enni fontos, ahogy rendszeresen mozogni is. Neki ez azért is lényeges, mert a munkája során rengeteget ül, és mivel sokszor vidéken rendez, az autóban is tetemes időt tölt.

– Úgy tudom, elég gyakran futsz, ő is megy veled?

– Most épp nem, mert ínszalagszakadása volt. Egyébként elég autonóm emberek vagyunk, nem mondjuk meg egymásnak, hogy ki, mit csináljon, ez inkább az egymás iránti figyelemről szól.

– Anno Laci azt is említette, hogy átformálta a te tiszta gondolkodásod és céltudatosságod.

– Akkor biztos így van! Céltudatosság? Ha valamit a fejembe veszek, akkor fegyelmezetten végigcsinálom, ha látom, hogy azért a célért érdemes. De egy főpróbahéten ő is reggel megy be a színházba, és hajnalban jön ki, ennek dacára szeretnek vele dolgozni a színészek, mert a tökéletesre törekszik, és mindenre kiterjed a figyelme.

– Tizennyolc éve együtt vagytok – van átadható titok ebben?

– Nem titok, de egymás személyiségének és autonómiájának tisztelete biztos, hogy benne van. És talán az is számít, hogy sokat vagyunk külön. Ez a pár nap egy héten pont jól jön, ha épp egymás agyára mennénk.

Az Ónodi Eszterrel készült interjút teljes egészében a Nők Lapja 2018/7. lapszámában olvashatjátok e.

Pindroch Csaba: “Ha a feleségeddel játszol, az egy fura kábítószer”

– A Valentin-napnak van jelentősége az életedben?

– Nincs, mert az év elején nekünk amúgy is ünneptorlódás van. Január elején ünnepeljük azt, hogy összejöttünk a feleségemmel (Verebes Linda színésznő), épp idén lettünk tizennyolc évesek. Az esküvőnk nyáron volt, de inkább ezt a januári dátumot tartjuk számon, mert a házassággal csak hivatalossá tettünk valamit, ami már működött, és nem változott tőle semmi. Lindának februárban van a születés- és a névnapja is, úgyhogy Valentin-nap nélkül is van mit ünnepelnünk.

– A tizennyolcadik évfordulónak megadtátok a módját?

– Úgy volt, hogy elutazunk, de lebetegedett a család, úgyhogy le kellett mondanunk az eredeti időpontot. Kilenc éve nem voltunk kettesben pihenni, ezért mindenképp megpróbálunk majd később elutazni… Lindával játsszuk viszont a Mr. és Mrs. című kétszemélyes darabot, és rádöbbentünk, hogy ez azért is jó, mert közben ketten vagyunk. Ketten jövünk el otthonról, ketten állunk a színpadon, előadás után általában elmegyünk vacsorázni, mert kiélvezzük, hogy bébiszitter vigyáz a gyerekekre – ez a mi ünnepünk. Gyakorlatilag nyaralunk, mert az előadással elutazunk egy másik dimenzióba. Biztatnék arra minden színész-házaspárt (ahogy Szabó Győző most színpadra állított egy darabot Rezes Judittal), hogy vágjanak bele egy saját produkcióba, mert nagyon jót tesz a kapcsolatnak!

– Kiadjátok a feszültséget, megélitek az alternatívákat?

– Az elején azt gondoltam erről a darabról, az a lényeg, hogy nevessen a közönség. Aztán egyik este egy családi tragédia híre pont az előadás előtt ért el minket. Az aggodalom miatt, ami bennem volt, ki tudtam lépni a kifelé figyelő szerepből, és hirtelen teljes lényemmel a partnerem felé fordultam, aki a feleségem, de ilyenkor mégsem. A tekintetem a nézőkről átkerült arra, akire első pillanattól kezdve kellett volna. És azt vettem észre, hogy igenis megélünk olyan pillanatokat, amelyek nem konkrét vallomások a kapcsolatunkról, de megtörténhetnének, és kicsit meg is történnek. A színpad egy olyan misztikus tér, hogy ami ott történik, az megengedett, még a szerelem is olykor, mert az ott is marad. Ha a feleségeddel játszol, és vele történik meg ez a varázs, az valami egészen fura kábítószer.

– Az önálló ested, a Segítség, megnősültem! című darab is „közös gyerek”, hiszen Linda talált rá, és ő a producere is.

– Ő találta, és biztatott, mert én lusta dög vagyok, aki régóta vágyott már egy monodrámára, de csak elméletben. A darabban hetvenöt percen át „ütömvágom” a nőket. Azt hittem, a férfiak majd hálálkodó tekintettel néznek vissza rám, hogy végre valaki kimondja! De nem, ugyanúgy ülnek, mint akik a meccs elől lettek kirángatva, jó, időnként csillog a szemük. A nők pedig kiröhögnek. Persze az egésszel azt üzenem, amit egy volt osztálytársam, egy agglegény megfogalmazott. Azt mondta, neki a darab címe: Segítség, nem nősültem meg! Kárpátalján mélyen vallásos nagycsaládosok előtt is léptem fel vele, és csodálatos élmény volt nekik játszani. Abszolút jól vették, hiszen ez az előadás igazából a szerelemről szól.

A Pindroch Csabával készült interjút teljes egészében a Nők Lapja 2018/7. lapszámában olvashatjátok el. A magazin február 13-tól kapható az újságosoknál!

Szöveg: Szigeti Hajni

Fotó: Zsólyomi Norbert