10+1 kérdés Kamarás Ivánhoz

Gyermekkorról, megbánásról és a tökéletes napjáról is kérdeztük Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színészt.

kamarás iván

1. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléke?

Amikor a nagyszüleimmel a balatonfüredi bányászüdülőben nyaraltunk. Azok a nyarak különösen jók voltak.

2. Ki volt élete első szerelme?

Kovács Kati, voltam vagy négy-öt éves. Pszichológusnak ne mondjuk el, de amikor gyermekként kaptam tőle egy aláírt fotót – nem tudom megmondani, miért –, azt szétvágtam ollóval.

3. Mit bánt meg a legjobban?

Hiszek a sorsszerűségben, és abban, hogy nagyjából minden úgy alakul, ahogy kell, ezért nem bánok semmit, ami persze nem azt jelenti, hogy nem hibáztam. Legfeljebb csak azt, hogy nem kezdtem el még hamarabb zongorázni vagy valamilyen hangszeren tanulni. Tizenhat éves korom óta gitározom. Talán az elpocsékolt idő a legnagyobb bűn, amikor semmivel nem foglalkozunk.

4. Mi az, amit a saját kárán tanult meg?

Az embert hiába figyelmeztetik a szülei, gyakorlatilag mindig a saját kárunkon tanulunk. Engem például szívesen megóvtak volna attól, hogy színész legyek.

5. Kitől kellene bocsánatot kérnie?

Nem tudom, de ha valakinek még tartozom vele, attól szívesen elnézést kérek mindenért, amivel megbántottam. Egyébként, ha hibázom, nem okoz különösebb gondot, hogy bocsánatot kérjek.

6. Hol ette életében a legjobbat?

Van két kedvenc éttermem a fővárosban, az egyik Budán, a másik Pesten, mindkét helyen jókat eszem. Gyerekkoromban nehéz volt olyan ételt találni, amit szerettem, most már nehéz olyat találni, amit nem szeretek. Így változik az ember az idővel.

7. Mi az, amit sosem kérdezett meg a szüleitől, pedig meg kellett volna?

Hogy ha visszamehetnének az időben, és megint engem nevelhetnének, mit csinálnának másképpen.

8. Hogy néz ki egy tökéletes napja?

Van benne pihenés és izgalom. Elég jók a napjaim, szeretem a szakmámat, nekem a munka az szórakozás, ennél jobb nem kell. A tökéletes nap az, amikor pihenten dolgozhatok, és hozzátartozik a felkészüléshez, a ráhangolódáshoz a mozgás is. Gyerekkorom óta intenzíven sportolok. A labdajátéktól kezdve a harcművészeteken, a biciklizésen és a falmászáson át a szörfi g vagy például a görkorcsolyáig sok mindenben kipróbáltam magam. Jelenleg úszom és jógázom.

9. Mire nem sajnálja a pénzt?

Apám arra tanított, hogy az ételre meg az utazásra nem szabad sajnálni. Az egyik legemlékezetesebb a tahiti utazásom volt, az a hely egy földi paradicsom. Talán csak Mauritius vetekedett vele.

10. Mire sajnálja legjobban az időt?

A számomra értéktelen dolgokra. Nem beszélgetek olyan emberekkel, akikkel nem szeretnék. Ha valaki jó fej és kedves, akkor természetesen megadom, ami illik, de azonfelül képtelen vagyok jópofizni vele. Ami még nagyon bosszant, az a harag meg a gyűlölködés.

+1 Mit változtatna meg a világon, ha bármit megtehetne?

Valahogy megpróbálnám visszafordítani a globális felmelegedést és a környezetszennyezést. Jó lenne, ha okosabban élnénk, ha úgy lehetnénk boldogok, hogy közben azért a természet is megmarad.

Az interjú eredetileg a Nők Lapja 2018/6. lapszámában jelent meg.

Szöveg: Pór Attila

Fotó: Császár Bálint