Miért döntenek ismét egyre többen a házasság mellett?

Egy felmérés szerint a magyarok 80%-a továbbra is a házasságot javasolja a fiataloknak életformaként. Úgy tűnik, mintha 2015-ben ezt a tanácsot megfogadták volna, mert kiugróan megnőtt az esküvők száma. Véletlen lenne ez? Esetleg tendencia? Utánajártunk.

14 nl tema

Míg az elmúlt századokban a házasság az élet megkérdőjelezhetetlen része volt, és már-már szégyennel járt egyedülállóként megöregedni, addig ma már ezt a kérdést nem tartja olyan fontosnak a társadalom. A fiatalok több szempont mérlegelése után választanak kapcsolati formát. Míg régen kizárólag a házasság volt elfogadott, ma vannak, akik összeköltöznek, élettársi vagy távkapcsolatban, mások külön háztartásban élnek.

A döntést és választást pedig társadalmi, családi elvárások helyett inkább a gazdasági helyzet és az érzelmek befolyásolják. Ezért is lehetséges, hogy a házasságok száma – amely a kétezres évek elején egyre csökkent – éppen a gazdasági világválság idején érte el a mélypontját. Aztán 2011-től lassacskán növekedésnek indult, egészen 2015-ig, amikor ugrásszerűen megemelkedett. Tavaly csaknem hétezerrel több pár döntött az örök hűség mellett. A tény mögötti okokat a szakemberek még csak találgatják. Lehet, hogy egyszeri kiugrásról van szó, de előfordulhat az is, hogy elindult egy új trend, és ismét nő a házasság presztízse.

SZERENCSÉSEK

– A házassággal szerettük volna kifejezni az egymás iránti elköteleződésünket – mondja Szőlősi Péter (24) erdész, aki tavaly fogadott hűséget a pedagógiai asszisztens Reményi Gabriellának (28).

– Én fontosnak tartom a házasság intézményét, mindig szerettem volna családot, és nagyon jó érzés volt, amikor Peti megkérte a kezemet – teszi hozzá Gabriella.– Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy saját otthonba tudtunk költözni, de ha erre nem lett volna lehetőség, és a szülői házban maradunk, akkor is öszszekötöttük volna az életünket.

– Nem egy papírtól lesz boldog a család – vallja a két kisgyermekkel gyesen lévő, harmincöt éves Kata. – Mi a gyermekvállalás miatt döntöttünk a házasság mellett. Öt éve esküdtünk meg, és előtte pont öt évet éltünk együtt. Kata kismama lett, és szembesültünk a ténnyel, sok papírmunka, ha élettársakként vállalunk gyereket – mondja a harminckilenc éves, operátor férj, Csaba. – Minden ügyintézésnél apasági nyilatkozatot kellett volna tennem, mindig újra bizonygatni, hogy igen, ő az én lányom, fiam. Hogy egybekeltünk, minden egyszerűbb lett. A külsőségek azonban nem voltak fontosak.

A fenti két példából is látható, hogy a házasodásnak többféle motivációja lehet. És a fentieken kívül ott van a tény, hogy a lányok valami ősi ösztöntől vezérelve, szeretnek férjhez menni, igénylik a fehér ruhát, az esküvő pompáját, az egész ceremóniát. Szép számmal akadnak olyanok is, akiket a hitük vezet az oltár elé, és olyanok is, akiket a meggyőződés, hogy a társadalom alapja a család, melynek alapításhoz házasságot kell kötni.

Mindeközben az elmúlt negyedszázad meghatározó tendenciája a házasságkötések csökkenése volt. Ezt írja a párkapcsolatokat vizsgáló, 2015-ös tanulmányában a Népességtudományi Kutatóintézet két munkatársa, Murinkó Lívia szociológus és Spéder Zsolt demográfus. 2010-ig egyre kevesebben kötötték össze az életüket, amit befolyásolt a 90-es években az élettársi kapcsolatok térnyerése és az ezredforduló után az egyedülálló fiatalok arányának növekedése is.

Arról, hogy mik a jövőben várható tendenciák,  a Nők Lapja 2016/18. lapszámában olvashattok bővebben sok más témába vágó érdekességgel együtt.

Szöveg: Árvai Magdolna és Wéber Anikó (a Central Médiaakadémia hallgatója)

Fotó: Thinkstock