Eljött a kortalanság kora?

Az öregedés nem nebáncsvirágoknak való! – nyilatkozta nyolcvanéves korában Bette Davis színésznő. És lássuk be, első látásra nehéz is egy nőnek érveket találni a korosodás mellett. De idővel belejön az ember. Vass Virág írása.

12 nl tema

„Megtörténik olykor, hogy egy nő szebb huszonkilenc esztendősen, mint tíz évvel korábban, és általában véve, ha sem betegség, sem gond nem érezteti hatását, ebben az életkorban a báj még alig-alig szokott megkopni.” Azon töprengek, hogy Jane Austen vajon milyen szerepet osztott volna regényeiben a legújabb James Bond-lánynak? Lánynak, mert a szuperkém mellett nem szupernagyik szerepelnek az ilyenfajta fi lmekben. A 007-es ügynök nem is tud ellenállni az ötvenes szépségnek, meglehetősen vehemensen letámadja, persze csak miután illően bemutatkozott: a neve Bond. James Bond.

Amikor felröppent a hír, hogy Monica Bellucci lesz a következő James Bond-lányok egyike, egy magyar hírportálon özönleni kezdtek az „ennyi idős fejjel nem lehet biodíszlet” típusú hozzászólások. Nem tudom, hogy Bellucci – aki egyébként szakmailag elismert, sokat foglalkoztatott színésznő – vajon a saját közegében hányszor ütközik efféle véleménybe, de az biztos, hogy azok a tisztelt olvasóink, akik ötvenes anyukaként besöpörhetik az elismerő férfi pillantásokat, legalább ugyanannyi helytelenítő megjegyzést tehetnek zsebre. Mintha valami különösen illetlen dolgot művelnének azzal, hogy még villan a szemük, lobog a hajuk, ragyog a mosolyuk. Vagyis nem láthatatlanok. Nem a botoxmosolyokra, rebbenetlen tekintetekre gondolok, a korosodás következetes és kizárólagos tagadására. Hisz egy ötvenes „James Bond-lány” nyilván professzionalista ápolója a fiatalosságnak és szerencsés adottságainak. Ugyanezt kevesebb pénz, szakembergárda és megfelelő idő híján nem fair nők tömegeitől elvárni. Monica Bellucci (lányát 41 évesen, fi át 46 évesen szülte) mégiscsak az arca lett valaminek, amiről muszáj beszélnünk.

ŐSZÜLŐ EURÓPA

Igen, Európa őszül, bár nem sok mákos frizurát látni már a kontinens nagyvárosainak utcáin manapság. (A franciák sokáig úgy mondták: bors közé só vegyül, a fekete hajszál közé a fehér. Ma már ritkán mondják.) Azok, akik ezeket a sorokat olvassák, 2050-ben már bőven túl lesznek az ötödik ikszen. Hogy festetni fogják- e a hajukat, azt nem tudom, de az biztos, hogy be fognak olvadni az utcaképbe. Ugyanis több ötven feletti arcot lehet majd akkortájt látni Európában, mint fiatalfelnőtt-arcot vagy tizenévest.

Ez csak azért érdekes, mert jelenleg a fiatalság és a szépség felfokozott bűvöletében élünk, a boldogság metaforája a médiában az „ifjúság”, a „pörgés”, a „buli”. És ez babonás félelemmel arra sarkall minket (tudattalanul vagy bevallottan), hogy számon tartsuk nemcsak a saját életkorunkat, hanem másokét is.

Az ősi távol-keleti vagy az antik kultúrában az öregkort a bölcsesség kiteljesedésének tekintették. Az információs korban a Google a legjobb barátunk, minden azonnal kikereshető, csökken a tapasztalat, az elmélyült tudás értéke. Az időskor leginkább a veszteségekkel, a betegségekkel asszociálódik. Néhány szociológus és pszichológus szerint egyenesen korfasizmusban élünk, így meglehetősen álságos dolog a „miért nem vállalja méltósággal a korát?” axiómára hivatkozni egy-egy fiatalosabb, illetve annak látszani kívánó közszereplő vagy éppen a szomszédasszony kapcsán.

A cikk folytatásáért lapozd fel a Nők Lapja 2. számát a 12 oldalon!

Szöveg: Vass Virág

Fotó: Europress