Nő, nosztalgia és 100% kikapcsolódás a Nők Lapja Tél különszámában

Van kedvetek velünk tölteni a hideg téli estéket? Akkor kuckózzatok be az új Nők Lapja Tél különszámunkkal és induljon az olvasás!

A képre kattintva galéria nyílik!

Téli kuckózás

Télvíz idején valahogy jobban hajlunk a nosztalgiára. Bizonyára van ennek egyszerű, gyakorlatias oka is: korán sötétedik, s egy fázós, hideg estén ki a csuda kívánkozik ki a meleg kuckóból, amikor a jól fűtött otthonban bevackolhatjuk magunkat egy kényelmes fotelbe, s elővehetjük régmúlt idők emlékeit, fényképalbumokat lapozgathatunk, régi filmet nézhetünk, vagy leemelhetjük a könyvespolcról ifjúkorunk valamelyik kedvenc olvasmányát. Rég elfeledett színek, ízek, hangulatok, érzelmek élednek újra, s jó ezekben elmerülni, szelíden elmerengeni. Valami ilyesmit teszünk ezúttal Tél különszámunkban.

Itt van mindjárt Jane Austen megkapóan szép regénye, a Büszkeség és balítélet, annak is legújabb feldolgozása Balsai Mónival és Schmied Zoltánnal. Izgalmas színpadi vállalkozás ez, különösen annak tükrében, ha még élénken él bennünk a 2005-ös remek filmváltozat Keira Knightley-vel. Nem mellesleg ő is itt van velünk, lásd címlapunkat és írásunkat a 18–22. oldalon. S ha innen átlapozunk a 30–36. oldalra, akkor abba is betekintést nyerünk, hogyan kelti életre ugyanezt a művet a két kiváló magyar művész, ráadásul azzal a bravúrral, hogy valamennyi szerepet ők játsszák. Aztán a magyar történelmi filmgyártás etalonja: az Egri csillagok, mely éppen 50 éve készült. Belénk ivódott minden filmkockája, mégis megnézzük újra és újra. És milyen jó olvasni a még köztünk élő szereplők, alkotók emlékezéseit a legendás mű keletkezéséről, forgatásának körülményeiről (42–45., 52–55. oldal). Megunhatatlan, példaadó és szívmelengető.

Na és a jelmezek! Mert ugye az sem mindegy, milyen köntösben tárul elénk a múlt. Érvényes ez természetesen a közelebbi múltra is – sőt a hitelesség szempontjából ilyenkor talán még fontosabbak a jól kidolgozott, apró részletek. Erről mesél nekünk korunk egyik leghíresebb hazai jelmeztervezője (86. oldaltól), akit történetesen a tizenkilencedik- huszadik század fordulójának viseletei varázsolnak el. Azok a ma már mesterműnek számító darabok, amelyek még szakértelemmel, odaadással, türelemmel, sok-sok kézimunkával készültek, és egy életen át viselhetők voltak.

Na, de vigyázzunk, nehogy a nosztalgiázással átcsússzunk a „bezzeg régen” kezdetű múltba révedés rózsaszín ködébe. Inkább bontsunk fel egy jó pezsgőt, s máris szebbnek, vidámabbnak látjuk a jelent, pláne, ha elolvassuk mellé a Törley család kalandos történetét (138. oldaltól), mely igazán pozitív tanulsággal végződik. S ha már pezsgő, akkor… Egészségükre!

Lazarovits Szilvia, felelős szerkesztő

 

Fotó, illusztráció: Archív, Profimedia, Thinkstock