Túlélőtábor állatoknak

Majdnem harminc éve jelent meg az egyik olyan könyv magyarul, amely a sikeres üzlethez kínált recepteket. Amikor a szerző azt próbálta érzékeltetni, hogy a kreativitás, az újdonság létfontosságú, példának azt találta ki, hogy ha étterme lenne, vizes árokkal venné körül, és a híd alatt vérszomjas krokodilok úszkálnának. Ez bevonzaná azokat a vendégeket is, akik sohasem jönnének hozzá enni, ám az állatokra kíváncsiak – magyarázta. „Jó fej vagy, honnan szerezzek krokodilt?” – gondoltam tizenhat évesen, és végül nem nyitottam éttermet, a könyvet pedig elhagytam valahol.

Viszont néhány hónapja valaki megcsinálta! Igaz, hogy krokodil pont nem vadászik a vendégekre, de így is kisebb állatkertet üzemeltetnek a budapesti kávézóban. Az asztalok között kenguru ugrál, a székek alatt csüngőhasú malac mászkál, a kirakatban szurikáta, a látogatók evés közben kígyót, patkányt, madárpókot, gekkót simogathatnak. Annyi a szépséghiba, hogy ezek az állatok szenvednek.

Egy korábbi dolgozó kitálalt. Ha igaz, amiket állít, a hely egy időzített bomba. A hüllőknek szánt egértetemeket a melegszendvicshez reszelt sajt és a hamburgerbuci mellett tárolják a hűtőben. A beteg, lesoványodott gekkókat – kegyelemből – a fagyasztóban ölték meg. A boa több embert megharapott már, mert érezte a kezükön a patkány szagát, a csüngőhasú malac agresszív. Az állatok a vendégtérben is a földre piszkítanak – ahol aztán kisgyerekek kúsznak-másznak –, hiába takarít a személyzet, a szag megmarad. Az egyik kenguru vért pisilt. Egy leguán bőrbeteg, a sebe gennyes. Valamelyik póknak leszakadt a lába. Az egykori dolgozó kimenekített néhány tengerimalacot, később az állatorvos megállapította, hogy tetvesek.

A higiéniai hiányosságok miatt a repertoár újabb látványossággal bővült: megjelentek a csótányok is. Hivatalosan a felszolgálók nem nyúlhatnának a jószágokhoz, csak a többi alkalmazott gondoskodhatna róluk, ám a gyakorlatban előfordult, hogy a pultos kapta ki a tengerimalacot a kenguru szájából. Az állatvédők szerint ezek a szerencsétlenek folyamatos stressznek vannak kitéve azzal, hogy reggeltől estig macerálják őket, ahogy az sem egészséges, hogy a ragadozó és a zsákmányállata egy légtérben parádézik. Mivel a kávézó melegkonyhás vendéglátóhelynek számít, a hatóság a bejelentések ellenére sem vizsgálta az állatok életkörülményeit, talán most, a sajtó nyomására történik végre valami.

A természetes környezetükben ezek az élőlények soha nem élnének együtt. Ha igaz a sztori, az elmúlt néhány ezer évben csak egyszer voltak így összezárva, akkor is egy ember préselte őket össze. De Noé valamit jobban csinálhatott, különben a gorillák biztosan a tengerbe dobták volna.

Pór Attila

Nyitó illusztráció: Thinkstock