Megérett a pusztulásra?

Ez volt az első kérdésem, amikor arról olvastam, hogy Amerikában több márka GMO- és gluténmentes ásványvizet dobott piacra, és az őrület Európába is begyűrűzni látszik. Be kell vallanom, elsőre ránk, fogyasztókra, egyszerű mezei emberekre lettem mérges.

Hiszen mi tehetünk róla – tisztelet a kivételnek –, hogy gondolkodás nélkül elhiszünk és megveszünk bármi csillogót, amit elénk tesznek, legyen szó trendi élelmiszerekről, szépen csomagolt tárgyakról és eszmékről, képtelennek tűnő hírekről, csúcskategóriás és méregdrága kütyükről és mindenről, amiről úgy gondoljuk, hogy tőle szebb lesz, jobb lesz minden. Közben pedig mit sem törődünk azzal, hogy egyebek mellett a palackozott víz csomagolása nagyobb hulladékszigetet eredményez az óceánok felszínén, mint Magyarország területe, vagy hogy az emberek sok esetben azért menekülnek a lakóhelyeikről, mert szomjaznak az iható vízre. Mi meg vesszük az előre csomagoltat, miközben jó minőségű csapvíz áll a rendelkezésünkre. Akik megvehetik az ilyesmit, azoknak legalábbis mindenképpen…

Miután lefuttattam magamban a fenti gondolatsort, egy pillanatra megálljt parancsoltam magamnak, majd gyors guglizásba kezdtem. Kis keresgélés után kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy valaki tényleg előrukkolt az abszurd, glutén- és GMO-mentes ásványvízzel (elég csak ránézni a márka weboldalára, ami nem tűnik hitelesnek), sőt, már tavalyelőtt is szó volt róla, hogy a termék és a neki szentelt hírverés esetleg vicc. Talán csak görbe tükör a társadalomnak?

Sors Rita