Együtt könnyebb - Új beszámolóval jelentkeznek Nagy Életmódváltás programunk résztvevői

Az úton egyedül kell menni, de versenyzőink szerint, amikor göröngyösebb a talaj, nagyon sokat segíthet a család, a barátok és az, ha a saját maguk által kijelölt célra koncentrálnak. Az ő példájuk egyértelműen mutatja: az életmódváltással megerősödik az elszántság,a tudatosság.

eletmodvaltas2

Amikor valaki nem egyszerűen fogyókúrázik, hanem valóban életmódot vált, akkor a mindennapi szokásain változtat, és ez hatással van a környezetére is. Szerencsés esetben a család és a kollégák támogatják, de előfordulhat, hogy nem mindenki tolerálja az új módit, és megjegyzéseket tesz, amivel elbizonytalanítja, elkedvetleníti a másikat.

TÁMOGATÁS

Rehberg Diana szerint az életmódváltás területén egyértelműen jobb eredményeket lehet elérni, ha a család és a munkahelyi környezet egyaránt támogató.

– A segítség nagyon sokféle lehet. Az egyik szól, ha elbuknál, és figyelmeztet a céljaidra. A másik elkezd veled együtt változtatni az életén. A harmadik nem is sejti, hogy mekkora erőt ad, amikor megdicsér és észreveszi a változásokat. Nagyon szerencsés vagyok, mert nekem mind a három támogatóból van! A férjem velem együtt alakítja át az életét, és a lányom is egyre szívesebben eszi meg az újfajta ételeket. A nagyobb családomban is mindenki odafigyel, ha látogatóba megyünk, megkérdezik, hogy mit lehet, és mit szeretnék enni. A kollégáim között van, aki mindig jókor emlékeztet finoman a céljaimra, vannak, akik elkezdtek az étkezésükre jobban odafigyelni, és van, aki keresi a lehetőséget, hogy együtt tudjunk mozogni. Most, hogy ezeket leírtam, rájöttem, hogy még soha nem köszöntem
meg nekik a támogatást. Pedig nagyon sokat segítenek! – Csizmadia Katalin egyetért Diával, őt a párja mellett az anyósa biztatja.

– Anyósommal készítjük együtt a salátákat, megosztjuk egymással az újonnan felfedezett recepteket, próbáljuk támogatni egymást. Ha látja, hogy kicsit el vagyok keseredve, mert nem tetszik, amit a mérleg mutat, mindig felhívja a figyelmemet arra, hogy már az is siker, hogy a változás mellett döntöttem, és nézzek pozitívan az eddigi eredményeimre. Nagy erőt ad, amikor a párom elismerően néz rám, és büszkélkedik velem a barátainknak. A minap felhívott a cégünk egyik Pesten dolgozó könyvelője, és érdeklődött, hogy haladok, majd elmondta, hogy nagyon büszkék rám. Hihetetlen, mennyi erőt adott ez a beszélgetés: soha nem találkoztunk személyesen, hiszen hatalmas a cég, és mégis drukkolnak nekem!

SZEMLÉLETVÁLTÁS

Varga Gyöngyi szerencsésnek találja magát, amiért csupa olyan ember veszi körül, aki őszintén mellette áll és drukkol neki.

– A barátaimtól, testvéreimtől és unokatestvéreimtől nagyon sok segítséget kaptam. Ők nem is tudják, de szinte majdnem mindenki mondott egy olyan mondatot, ami valami miatt még most is itt cseng a fülemben, és ha rosszabb napom van, elég, ha rágondolok, és minden megy újra. De a legjobb érzés, hogy körülöttem a családban is többen elkezdtek odafigyelni magukra. Az öcsém bérletet vett, és rendszeresen jár úszni, az unokahúgom elkezdte a 160 g-os diétát, mint ahogyan az egyik barátnőm is, aki átküldte a kalóriabázisba bevitt adatait, hogy nézzem meg, hogy halad. Ezek számomra sikertörténetek, amik nagy erőt adnak. A körülöttem lévő emberek, akik a betegségem előtt is jól ismertek, nagyon örülnek, hogy újra a régi Gyöngyit látják, hogy sikerült újra magamra találnom. Az öcsém azt mondta a minap, hogy öt évvel ezelőtt ő és a nővérem tartották bennem a lelket (ez tényleg így volt, a nővérem felmondta a munkáját, hogy velem lehessen és ápolhasson, az öcsém pedig odaköltözött hozzám, és ő hordta az akkor még másodikos kisfiamat iskolába), most pedig én mutatok nekik olyan példát, ami mindenképpen követendő. Ez is nagyon jólesett. – Nem mindenkinek jut ilyen támogató környezet, de úgy tűnik, a tudatos étkezés és testedzés az élet más területére is önbizalmat, határozottságot ad. Szabados Andrea azt mondja, számára az életmódváltás komoly szemléletváltást eredményezett.

– Nő vagyok. Kilencvenkilósan, puha hassal, körte cicikkel. Modern Willendorfi vénusz. Nyitott szemmel-szívvel járok. Randizom. Olyan férfiakkal, akikről régebben azt gondoltam, észre se vesznek. Most ezen túlléptem. A sok nehézség és veszteség ellenére eldöntöttem, hogy ha már kitaláltam, meg is csinálom magam. Szó nélkül otthagyott a párom, kilépett az életemből egy barátnőm, elveszítettem a munkahelyemet újfent. Május előtt talán azt gondoltam volna, itt a vége, fuss el véle. Ez a program segített, motivált, hogy nyissak a világra. Megláttam magamban a szépet, az erőt, és tudatosan építem az önbecsülésem. Keresem a kihívásokat. Például a mozgás számomra még nehézkes, olykor fájdalmas. De négy év óta először törökülésben is tudok ülni. Három-négy buszmegállót kényelmesen legyalogolok. Jövőre visszatérek a rehabilitált ízületeimmel a kettlebellhez, és biztosan fogok bringázni. Szeretek élni, nem is tudtam, hogy így is lehet.

SZERETET

Az, hogy a támogatás oda-vissza hat, nagyon jól mutatja a sok beszámoló, amiben versenyzőink arról írnak, mennyire megváltozott az egész család étkezése, napi rutinja. A kölcsönösség azonban nemcsak az eredményekben, hanem a motivációban is jelen van. Kétszeriné Szűcs Anita a pályázatában azt írta tavasszal, hogy azért is akar lefogyni, mert szeretné, ha az ezüstlakodalmán a férje ugyanúgy nézne rá, ahogy az esküvőjükön. Ez az álma valóra vált.

– Megvolt a nagy esemény nálunk, amire annyira készültem: szeptember 3-án tartottuk a huszonötödik házassági évfordulónkat, és igazán emlékezetesre sikerült. Az udvarban állítottunk fel egy sátrat, meghívtuk a legközelebbi családtagjainkat és barátainkat. A pezsgős pohárköszöntőre mind a ketten készültünk, a férjem nagyon szép beszédet tartott. Azt mondta, hogy nem választhatott volna jobban annak idején, és láttam a szemében a csillogást, amit huszonöt évvel ezelőtt! Nagyon boldog vagyok, hiszen ezt szerettem volna. Az életmódváltás hozzájárult ahhoz, hogy jól érzem magam a bőrömben, boldog vagyok, és ezt sugárzom a környezetemre is. Minden vendégünk őszintén örült a boldogságunknak, még menyasszonytáncot is rendeztek meglepetésként. Levetítettünk egy kisfilmet az esküvőnkről, ami hozzájárult a hangulat fokozásához. Az este folyamán az egyik barátunk tízévi együttélés után megkérte a párja kezét, és megígérte, hogy jövőre esküvő lesz! Ennek nagyon örültünk, és úgy éreztük, ebben nekünk is részünk van. Ezen kívül is érzem, hogy hatással vagyok a környezetemre és viszont. A legfontosabb, hogy a férjem mindenben támogat, és ő is életmódváltásba kezdett az én példámra. Az étkezésben átállt a hús–saláta variációkra, nem eszik csokit, sütit, és ő is a teljes kiőrlésű, illetve szénhidrátcsökkentett kenyeret eszi velem. Ez óriási segítség! Nem kell külön gondoskodnom róla, és így ő is erőt ad nekem a folytatáshoz. A közös futásokat is nagyon élvezzük, főleg a nyaralás alatt a tengerparton.

A cikk eredetileg a Nők Lapja 2016/40. lapszámában jelent meg.

Összeállította: Jónap Rita

Nyitókép: Archív