Nem éhezni kell, hanem változtatni! Új beszámoló Nagy Életmódváltás programunk résztvevőitől

Az egészségesebb életvitelen alapuló életmódváltás elengedhetetlen része a testmozgás, a fogyás mértékét azonban a megfelelően kialakított étrend határozza meg. Versenyzőink 3 hónapja élnek másképp: ami eleinte újdonságként hatott, ma megszokás, de a látványos sikerek mellett számolniuk kell apróbb buktatókkal is.

A képre kattintva galéria nyílik!

Az első találkozáskor Faragó Panni dietetikus ismertette a 160 grammos diéta lényegét, elmagyarázta a jelentkezőknek, miért fontos, hogy étrendjükből kivonják a finomított szénhidrátokat (cukor, fehér liszt), és korlátozzák az egyszerű cukrokat tartalmazó gyümölcsök, tejtermékek mennyiségét. A napi 2-2,5 liter víz vagy ízesítetlen tea elfogyasztása mellett versenyzőinknek ügyelniük kell arra, hogy a 160 gramm szénhidrátot (amely kb. 1400 kcal-nak felel meg) megfelelően osszák el a nap folyamán: reggeli: 30 g, tízórai: 20 g, ebéd: 50 g, uzsonna: 20 g, vacsora: 40 g. Ahhoz, hogy az étrendet tartani tudják, eleinte mindent számolgatniuk kellett, ebben segített a különböző alapanyagok szénhidráttartalmát listázó táblázat és a mintaétrendek, majd csakhamar a Facebook-csoport is átalakult receptmegosztó oldallá. A dietetikus úgy látja, hogy a résztvevők egyáltalán nem versenynek fogják fel az életmódváltó programot, hanem megértették, hogy az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás a záloga egy élhetőbb, harmonikusabb jövőnek.

– Általános probléma volt, hogy a lányok régen kihagyták a nap legfontosabb étkezését, a reggelit. Szerencsére mostanra már mindenki egészséges reggelivel indítja a napot, így a levelek alapján kijelenthetem, hogy sem napközben, sem estére nem tör rá senkire a falási roham. Az első két hónapban leadott kilogrammok után most stagnálás tapasztalható a résztvevők nagy részénél, kis pánikot okozva ezzel, de ez teljesen normális reakció a szervezet részéről, ilyenkor nem szabad letérni a kikövezett útról, most van szükségük a legnagyobb akaraterőre és kitartásra, a családtól, környezettől érkező támogatásra.

EGYSZERŰBB ANNAK, AKI SZERET FŐZNI

Sokkal precízebben lehet a diétának megfelelően táplálkozni, ha az ember (lánya) főz. Igaz, ez előretervezést és több időt, energiát igényel, mint megvenni és megenni azt, amit a boltban, a büfében és a menzán adnak, de akik szeretnek a konyhában alkotni, kifejezetten élvezik az új ízeket és azt, hogy a család többi tagját is egészséges ételekkel kényeztetik. Terecskei Edit a program kezdete óta csak a saját főztjét eszi. „Általánosságban mondhatom, hogy nem tart sokáig összeállítani egy egyszerű ebédet, és megéri, mert jobban esik. Most könnyebb a dolgom, mert a piac tele van hazai termékkel. Sok tojást eszem, rengeteg túrót, ha édességre vágyom, paleosütit és diétás fagyit nassolok. A gyerekeimben is elültettem az egészséges táplálkozás magvait, jobban odafigyelnek, mikor, mit esznek. A lányom velem fogy, a mérleg öt kilogramm mínuszt mutat nála. Anyukám is érdeklődik, nemrég a gulyáslevest is teljes kiőrlésű csipetkével készítette az én kedvemért, és nagyon finom volt. Amikor vásárolok, mindig megnézem a biopolcokat és a különböző lisztek között is egyre jobban boldogulok. Felfedeztem a teljes kiőrlésű tésztákat, a főzési ideje hosszabb, mint a fehér tésztáé, de ízre nincs nagy különbség. A konyhában kialakítottam egy sarkot, és igyekszem minden étel egészséges változatát elkészíteni, ott tartom a mérlegem is, és még mindig lelkesen számolok. Hihetetlen, hogy mennyire nem vagyunk tisztában a mennyiségekkel! Mindenkinek ajánlom, hogy néha mérje le az adagokat, sokan meglepődnének, mennyi ételt vesznek magukhoz.”

Orbán Klári Edithez hasonlóan mindennap főz. „Sokat gondolkodtam, hogy mi vezetett odáig, hogy három számjegyű lett a súlyom. Az általános iskola alsó tagozatát kivéve kevés időszak volt, amikor normál testtömeg-indexszel rendelkeztem. Ez sok dolognak köszönhető, de legfőképpen annak, hogy nem voltam hajlandó belátni, hogy nekem szigorúan figyelnem kell az étkezésekre. Viszont, ha én a »bármit ehet, mégis vékony« kategóriába tartoznék, akkor csupa szemetet ennék, ami lássuk be, hosszú távon ugyanúgy öngyilkosság akkor is, ha az ember hatvan kiló és akkor is, ha száz. Az egészséges étkezés nem alak- és kilófüggő, de azt kell mondanom, hogy köszönöm a testemnek, hogy gyorsan figyelmeztet azonnal felugró kilók formájában, és nem tíz év múlva cukorbetegséggel, magas vérnyomással. Az étkezéseknél a legnagyobb kihívást az jelenti, ha máshol eszünk. Tudom, hogy amikor valaki főz, akkor egy picit a szívét is beleteszi, de az én szívem és egészségem védelmében bizonyos dolgokra nemet kell mondanom! Általában eszem levest (a tésztát kihagyom belőle), és a húshoz öntet nélküli salátát szedek, vagy legfeljebb egy kis rizst. És megpróbálok iszonyú lassan enni, mert ugye mindenki más háromszor annyit eszik, mint én, a desszertet pedig egyszerűen kihagyom.”

NEM SZABAD FÉLNI A VÁLTOZÁSTÓL

Nehezebb a dolga annak, aki nem tudja megvalósítani a mindennapos főzést, de így is meg lehet találni az üdvözítő megoldásokat. Csizmadia Kata bevallja, a családja és a párja rengeteg erőt ad neki, hogy átlendüljön a holtpontokon. „Segítenek, hogy tudjam, miért döntöttem úgy, hogy leteszem a péksütis zacskót, és miért választom a megszokott ételek helyett a fitneszmenüt. Szerencsére minden étteremben, kifőzdében, étkezdében lehet egészséges ételt kapni, csupán nyitott szemmel kell járni! Régen a bolti bevásárlás során minden alkalommal vettem péksüteményt vagy sajtos pogácsát. Nem fordítottam figyelmet arra, hogy ez a rengeteg finomított, cukrozott dolog mind a popsimra, derekamra, pocakomra rakódik. Amikor első alkalommal a fogamat összeszorítva elsétáltam a megszokott pékáruk mellett, felfedeztem, hogy mennyi minden közül válogathatok! Rájöttem, hogy a finomságokról nem lemondani kell, csupán lecserélni, behelyettesíteni azokat. Így keveredtem a boltban a szénhidrátcsökkentett péksüteményekhez, teljes kiőrlésű zsemlékhez, és rákaptam a zabkására is – imádom friss gyümölccsel. Gyakran járunk el barátokkal étterembe, ettől tartottam is kicsit. Korábban megettem egy nagy pizzát egyedül, most csak kicsit kérek, vékony tésztával, és csak a felét eszem meg, ha pedig gyrost rendelek, akkor krumpli nélkül kérem, sok salátával, minimális öntettel. Egy plázában dolgozom, a finom illat egész nap terjeng, de már előrelátó vagyok. Csomagolok tízórait, uzsonnát, ebédre pedig az itteni étkezdében grilleztetek csirkemellet, és azt eszem salátával. Szintén újdonság, hogy mostanában, ha van szabadidőm, egyre gyakrabban készítek valamit, amire nagyon büszke vagyok, mert eddig konyhai analfabétának tartottam magam.”

Rehberg Diánát még ennyi idő után is meglepi, hogy fogy, és közben nem éhezik, ráadásul a konyháját sem kellett teljesen átalakítania, csak tudatosabban kell táplálkoznia. „Én, aki soha nem reggeliztem, teljesen rászoktam a gyümölccsel ízesített chiamagos zabkására, amiért rajong az egész család. Az ebéd sem okoz különösebb gondot, a főzésben inkább kevesebb lett a dolgom, mint előtte, mivel legtöbbször frissen sültet készítek sok-sok salátával. Úgy érzem, a változtatások kezdenek teljesen beépülni a mindennapjainkba. Már hiányzik, ha kimarad egy étkezés, nem jut eszembe semmi olyat enni, amit nem szabad. Megszoktam és megszerettem a reformkenyereket, és nagyon sokat kísérletezem velük, mindig újabb és újabb fajtákat veszek és kóstolok. Rájöttem, hogy sokkal finomabbak, mint első ránézésre gondoltam. A gyerekem még ragaszkodik a fehér lisztből készült péksüteményekhez, de már több alkalommal megkóstolta azokat, amiket mi eszünk, és nem mindig elutasító az új ízekkel, ennek pedig nagyon örülök.”

A cikk eredetileg a Nők Lapja 2016/32. lapszámában jelent meg.

Összeállította: Jónap Rita

Fotó: Nagy Attila