Látogatóban az első autizmusbarát csokoládémanufaktúrában

Műhely. Egy integrált munkahely. Az első autizmusbarát csokoládémanufaktúra hazánkban. Társadalmi vállalkozás. A jövőben a hátrányos helyzetű emberek lehetősége. Egy kis ötlet, és annál több szívvel végzett munka, amellyel az alapító Dénesné Spitzer Éva és Dénes Ákos eredetileg autista kisfiuknak, Beninek akartak segíteni.

kockacsoki1

Száraz falevelek, tükrös pocsolyák, fakó utak. Késő őszi reggel Budán, Lágymányos városrészben. A ház, ahová csengetünk, kívülről egyáltalán nem érdekes. De aztán kinyílik egy ajtó, és már az udvar más. Nem várt, repkénnyel benőtt, buja világ. A fehér kötényes vendéglátónk innen vezet be a földszinti lakás terébe, ahol nem elég nézni – hallgatni, szimatolni, ízlelni kell! És figyelni, várni, amíg három másik „ajtó” is kinyílik csendesen. Rajtuk keresztül a csokoládémanufaktúra alapítójának és a műhelyben dolgozó, két autista fiatal életébe pillanthatunk be.

ÁKOS ÉS A CSOKIGYÁR

Dénes Ákos a csokikészítés mestere, aki tökéletes ízharmóniákat teremt, és a tudományát másoknak is megmutatja. A Kockacsoki műhelyben kis csapatával nemcsak első osztályú, kézműves csokoládékat készít, hanem tartanak csokoládékészítő workshopokat. Kedvesen, lendületesen sorolja a napi feladatokat:

– Tomi, kérlek, kezdd el a csokit melegíteni! Barbi, neked a kész csokikat kellene elpakolni és becsomagolni. Később jön a leghangosabb munka: buborékmentesítjük a csokit! De csak beöltözés és kézmosás után.

Fotós kollégámmal eközben csokiismereti gyorstalpalón veszünk részt: kíváncsiskodunk és kóstolunk.

– A belgák házhoz jöttek, azaz Magyarországon végeztem a belga mesterek által szervezett képzést – tornyozza elénk Ákos a könyveit és jegyzeteit, majd hozzáteszi, hogy ezek csak az alapok, a csokikészítők saját ízkombinációk és receptúrák kialakítására törekszenek. – Először az inkák készítettek kakaós italt a durvára zúzott kakaóbab leforrázásával és felhabosításával, de ez még akkor is keserű volt, amikor az 1500-as években Európába került. Izabella királynőnek nem is ízlett, ezért „lepasszolta” a szerzeteseknek. Ők vaníliát és cukrot adtak hozzá, hogy fogyasztható legyen. A mai napig ez az étcsoki összetétele. Sokan kérdezik, hogy mi a helyzet a fehér csokival. Tulajdonképpen kakaóvaj van benne, de érdekesség, hogy a magyar nyelvtan így dönti el, hogy csoki-e: az étcsokoládét és a tejcsokoládét egybe írjuk, de a fehér csokit külön.

Bárhogy is legyen, nehéz ellenállni a törkölypálinkával bolondított, kívülről cukorral és rózsaborssal borított fehér bonbonoknak. Az ízével kapcsolatban nincsenek kétségeink, probléma legfeljebb azzal lehet, mennyire egészséges. Ákos szerint a csoki – mint minden édesség – veszélye a cukortartalmában áll.

– Az étcsoki azért is jó, mert minimális benne a cukor. A legjobb minőségű csokik kakaótartalma kilencven százalék körül mozog. Barbi egyébként nem túl édes szájú, kevés csokoládét fogyaszt. Viszont Tomi nagy fogyasztó, ráadásul ő kóstolja a csokikat, hogy megfelelő-e bennük a fűszerek, a gyömbér, a fahéj mennyisége. Hogy is volt a múltkor a fogorvossal, Tomi? Öt vagy hat lyukas fogat talált?

kockacsoki2

EGYEDI, MINT MINDENKI MÁS

Míg Tomi türelmesen melegíti az irdatlan mennyiségű csokit, addig Barbi szabályosan, akkurátusan tálcára rakosgatja a kész bonbonokat. Az autistákra jellemző, hogy szeretik a rendszert, és olyan részletekre is figyelnek, amelyeket más figyelmen kívül hagyna. Náluk nincs összevissza, kusza díszítés. Ákos egy gumimacis táblás csokit mutat, amin geometriai pontossággal helyezték el a gumimacikat. A fiatalok erőssége a precizitás, ráadásul bírják, sőt szeretik a monotonitást.

A riport folytatásában még több műhelytitokról lehull a lepel – keressétek a Nők Lapja 2016/49. számában!

Szöveg: Gősi Lilla

Fotó: Hajdú D. András