"Szeressetek!" - Interjú Stohl Andrással

Amióta színpadra lépett, figyelünk rá, de mintha ő több figyelmet akart volna, élete privát történései sem maradtak titokban: házasság, válás, balesetek, börtön, család… Apa, férj, férfi – tűzzel a szemében, kirobbanó tehetséggel és szenvedéllyel – nem csak a színpadon. Szegő András interjúja.

stohl andrás– Szikárabbnak tűnsz…

– Lehet, hogy csak nyűttebb vagyok. Letettem a cigarettát, és sokat edzek. Rendszeresen futok meg gyúrok. 125 kilót nyomok már, fekve.

– Most lett igazán férfi arcod. Eddig inkább gyerekes volt…

– Közeledvén az ötvenhez, igazán nem árt, ha kezd férfinak kinézni az ember. Úgy látszik, hogy  most jött el az ideje. Ezt nem tudom alakítani.

– Akarnád?

– Ebben nem vagyok biztos. Valószínűleg elszúrnám…

– Miért változtatod mindig a frizurádat? Hol rövid, hol hosszú, hol egyenes, hol hullámos…

– A szerepeimtől függ. Hogy éppen melyik a kedvencem, vagy hogy milyen bemutatóra  készülök. Úgy látszik, nem vagyok eléggé fegyelmezett. Pontosabban nem vagyok még kialakult egyéniség…

– De ez így biztosan nem igaz, hiszen másrészt el lehetne mondani rólad, hogy nemigen változtál az elmúlt húsz évben, amióta ismerlek…

– Igen, én maradtam, ami előny is, meg hátrány is…

– Melyiket érzed inkább?

– Természetesen az előnyét. Jól érzem magamat a bőrömben. Ha nem így lenne, akkor legalább megpróbálnék változni. De nem vagyok az az önmarcangoló típus.

– Nem lehet, hogy jobb színész lennél, ha olyan volnál?

– De. Valószínűleg. Egyik legjobb barátom, László Zsolt éppen az ellenkezője, mint amilyen én vagyok. Talán ezért is szeretjük annyira egymást. Ő soha nem elégedett magával. Így is él, így is  dolgozik. És tudom, hogy mélyebb nálam. Nagyobb színész, és nem csupán a magasságát illetően…

– Szeretnél magasabb lenni?

Az interjú folytatását a Nők Lapja legújabb, 38. lapszámában találjátok.

Szöveg: Szegő András

Fotó: Erdőháti Áron
Stylist: Matis Edit/Dodi
Smink, haj: Oláh Zsóka
Ruha: GAS, H&M, Vagabond