Elsöprő erejű és megdöbbentő fotósorozatok pszichiátriai betegekről (18+)

A mentális egészség olyan kincs, amit az emberek nem értékelnek kellőképpen, sőt, sok esetben a lelki problémákkal küzdőket sajnos meg is bélyegzik. Pedig a kirekesztés és az előítéletek nem segítenek a lelki zavarokkal küzdő társainkon. Erre hívja fel a figyelmet az október 10-én tartott lelki egészség világnapja, illetve ebből az alkalomból mi is, néhány megdöbbentő fotósorozattal.

FIGYELEM, MEGRÁZÓ KÉPSOROK KÖVETKEZNEK!

Láncra verve, rácsok mögött

A pasung egy indonéz kifejezés, amit leginkább korlátozásként vagy visszaszorításként lehetne fordítani, de ugyanúgy börtönnek is nevezhetnénk, ugyanis ide „száműzik” azokat a mentális betegeket, akik nem engedhetik meg maguknak a gondozást, tartanak a gyógyszeres kezeléstől vagy szeretnék elkerülni a mentális betegség diagnózisával együttjáró megbélyegzést. Sőt, gyakran azokat is, akikről úgy gondolják, veszélyt jelentenek a környezetükre nézve. Andrea Star Reese fotográfus ezeknek az embereknek a mindennapjait örökítette meg: a láncra vert, kalodába zárt betegeket – köztük gyerekeket is – sokszor anélkül tartják fogva, hogy pszichiáter diagnosztizálta volna őket.

Méltóságtól megfosztva

Egy tál étel maga a megváltás

Rabságban

Még több képet itt találtok a fotósorozatból.

A kényszerbetegséggel együtt lehet élni

Az obszesszív-kompulzív zavart, vagy ismertebb nevén a kényszerbetegséget sokan tévesen ítélik meg, ezért Dan Fenchermacher fotós úgy döntött, egyedülálló portrékon keresztül örökíti meg a benne szenvedő emberek hétköznapjait. A széria célja, hogy bemutassa, a társadalom stigmatizált tagjait nem a betegségük határozza meg, illetve az is, hogy bebizonyítsa, segítséggel bárki képes leküzdeni ezeket a nehézségeket.

A perfekcionizmus átka

Tisztaságra törekedve

Csak csendben

Még több fotóért kattintsatok ide!

„Nincs miért aggódnod”

Ezt a címet adta Melissa Spitz annak a képsorozatnak, amit bipoláris zavarban szenvedő édesanyjáról készített. A fotós 2009 óta örökítette meg a beteg nő mindennapjait, ugyanis szerette volna megmutatni, mennyi türelemre van szükség egy mániás depressziós hangulatváltozásainak tolerálásához.

Amikor még minden „normális” volt

Egy esést követően

Érzéketlenség a veszélyre

Ide kattintva további képeket nézhettek meg a sorozatból.

Amikor a fotós maga a fotóalany

Edward Honaker fotóst 19 évesen diagnosztizálták depresszióval. „Akkor is rosszul éreztem magam, amikor a dolgok jól alakultak, és nem tudtam, hogy miért” – nyilatkozta korábban. Amikor végre kiderült, hogy mi okozza a tüneteket, kamerát ragadott és személyes tapasztalatait, valamint érzelmeit egy önarcképsorozattal tárta a világ elé. Célja, hogy projektjével másokat is nyílt beszédre és elfogadásra inspiráljon.

Vízben

Láthatatlanság

Zavaros énkép

További képeket ide kattintva nézhettek meg a sorozatból.

Problémakezelésből inspiráció

Laura Hospes 21 éves egyetemistaként depresszió, szorongás és táplálkozási rendellenességek miatt került kórházba. Ekkor határozta el, hogy fényképezőgéppel dokumentálja a mindennapjait. Kezdetben magának készítette a képeket a nehézségek kezelésére, végül azonban megosztotta azokat a nagyközönséggel is, mert inspirálni akarta azokat a sorstársait, akik szintén pszichiátriai kezelést kapnak.

Egyedül a világgal szemben

Magány

Összetörve

Laura további képeit itt nézhetitek meg.

 

A lelki egészségről és mentális zavarokról a Nők Lapja Lélek rovatát, illetve a Nők Lapja Psziché magazinokban is olvashattok.

Szöveg: D.A.

Fotó: andreastarreese.com, danfenstermacher.net, melissaspitz.com, edwardhonaker.com, laurahospes.com