10 világmegváltó, forradalmi gondolat Charles Darwintól

A nagy újítók elméleteit ritkán fogadta el koruk közvéleménye, így Darwin is tartott tőle, milyen reakciókat vált ki a fajok evolúciójának elmélete. Ma már a 19. század egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon a 135 éve elhunyt tudóst, akire forradalminak számító gondolataival emlékezünk.

A természet élettelen erői – sziklák, jég, hó, szél és víz, örökös harcban egymással, de mégis szövetkezve az ember ellen – (…) tökéletes fölényben vannak.

A szépségérzet (…) az elme természetétől függ, függetlenül a csodált tárgy bármiféle valós tulajdonságától.

A természetes kiválasztás az élet és a halál szétválasztásával működik, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradása és a kevésbé alkalmas egyedek elpusztítása révén.

A tudatlanság sokkal gyakrabban szül magabiztosságot, mint a tudás.

A lelkiismeret visszatekint a múltba, és irányítóul szolgál a jövőre.

A létfenntartás ösztöne csak veszély esetén válik érezhetővé; sok gyáva ember tartotta magát bátornak, míg szemtől szembe nem került ellenségével.

A cselekvés pillanatában az ember kétségtelenül az erősebb impulzust hajlandó követni, és noha ez alkalomadtán a legnemesebb tettekre ösztönzi, általában arra készteti, hogy saját vágyait mások kárára elégítse ki.

Arra sem látok indokot, hogy a munkámban kifejtett nézetek miért sértenék bárkinek is a vallásos érzületét. Hogy az efféle benyomás milyen mulandó, elég arra emlékeztetni, hogy a valaha tett legnagyobb felfedezést, nevezetesen a gravitációs vonzástörvény felfedezését Leibniz még azzal támadta, hogy “aláaknázza a természetes vallást, és következésképpen a kinyilatkoztatott vallást is”.

Az asszonyok világszerte tudatában vannak szépségük értékének, és amikor megvannak hozzá az eszközeik, sokkal nagyobb örömük telik önmaguk felékesítésében, mint a férfiaknak.

Az élőlények fejlődéséhez vezető valamilyen általános törvény (…) így hangzik: sokasodj, változz, az erős éljen, a gyenge pusztuljon.

Összeállította: F.R.

Fotó: Pinterest