Egy mester, aki maga is tanítvány - Interjú Müller Péterrel

„Harminchat éve vagyok egy szellemvilági Mester tanítványa.” Müller Péter legújabb könyvéből, az Aranyfonálból egy különleges, életre szóló kapcsolatot ismerhetünk meg, amely jóval több a szokásos értelemben vett mester–tanítvány viszonynál.

32 muller

Első találkozásuk is elég szokatlan körülmények közt történt. 1956. október 23-án egy húszesztendős fiatalember a szerelméhez sietett a pesti utcán, amikor egy szovjet katona lelőtte. A következő pillanatban már kívülről látta saját „iszonyú hasonmását” – a hason fekvő testet, miközben ő maga a legnagyobb, legtisztább boldogságot élte át. Ám egyszer csak hangot hallott: „Vissza kell menned!” Vissza is tért, ekkor azonban még nem tudta, kinek a hangja szólt hozzá. Csak 1980-ban döbbent rá, amikor elkezdődött a tényleges kapcsolata M mesterrel: egykori halálközeli élménye során ő, túlvilági tanítója parancsolta vissza az aszfalton heverő testbe…

– És ezzel elkezdődött egy különleges kapcsolat Müller Péter és M mester között…

– Nevezzük barátságnak! Ezt a szót használta Jézus is, amikor azt mondta tanítványainak: én nem úgy beszélek hozzátok, mint szolgákhoz, hanem mint barátokhoz. És ez tökéletesen kizárja azt a fajta „földre vetem magam előtte, és a lábát csókolom” áltiszteletet és álrajongást, amit mester és tanítvány között szoktak elképzelni.

– Milyen egy igazi Mester ön szerint?

– Nyilvánvalóan sokféle ember van, sokféle lélek és sokféle Mester is. Ám az igazi Mester a tanítványból igyekszik mestert csinálni. Meglátja benne a potenciális mestert, és igyekszik azt kihozni belőle. Ehhez azonban nagyon szoros lelki kapcsolat szükséges. Márpedig az összes szeretetteljes viszony közül a barátság a legtisztább, ezért ez az ideális formája a mester–tanítvány kapcsolatnak.

– Könyvében ír róla, hogy M mester csak egyszer mutatkozott meg látható formában, akkor viszont tekintélyes kínai bölcsnek látszott…

– Igen, zenész barátom látta őt a hátam mögött, sárkánymintás köntösben, „Nepál ködével” körülvéve. Csodálkoztam, hogy kínaiként jelenik meg, mert korábban mint a keresztény filozófia bölcse szólt hozzám. Ő sugallta, hogy tanuljak meg kínaiul, és az ő inspirálására született meg a Jóskönyv, amely nem véletlenül népszerű a magyar olvasók táborában. Ez ugyanis bizonyára az összes Ji King-értelmezés közül a legkorszerűbb, a mai kor embere számára a leginkább használható.

– Akkor hát az ön Mestere valóban egykori kínai bölcs? Vagy valamilyen időfeletti lény, aki nem kötődik semmilyen kultúrához?

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2017/2. számában találjátok!

Szöveg: Magyar Diána

Fotó: Németh Gabriella